Nemrég még azt hallottum, hogy semminek sem lesz ára. Most, a piaci oldalunkon azt figyelhetjük meg, hogy a fontosabb termények árai felfelé kúsznak. Nem nagy piac, de "reálpiac" és úgy tapasztalom, érdemes figyelni a jelzéseit! Egy jó ideje már jól jelzi a bekövetkező tendenciákat. »
Ezen a fórumon beszéljük meg, ki, hogyan látja: mekkorák a májusi, június elejei időjárás okozta károk a kukoricaban, az ország különböző területein? Mit lehet tenni a kipusztult és a részben kérosodott, vagy a fejlődésében visszavetett területeken? Hogyan lehet korrigálni a kimaradt gyomirtást a legkisebb fitotoxikus kár okozásával és a leghatékonyabban? Lehet-e pótolni a kimosott nitrogént? Ér, érhet valamit a növénykondícionálás? »
Azt hiszem, a helyenként túlzottan sok eső és lehűlés különös intézkedéseket is követelhet a versenyzőktől. A kilúgozódás (N), a kedvezőtlenül alacsony hőmérséklet, a talaj levegőtlensége mind olyan kérdések, amelyek kihatnak a kukorica fejlődésére, s akár a termést is befolyásolhatják. Könnyen megeshet, hogy változtatni kell a gyomirtási terven, s a goromba szélverés miatt gombabetegségek (pl.: golyvásüszög) ellen is védekezni kell. Persze, nem csak a versenyterületek szenvedhetnek. Az időjárás "közös", minden termőterületet érint! Minket közvetlenül is érdekel a Top20 kísérletek sorsa. Szeretnénk ott is csökkenteni a kockázatokat, s a kukoricát érő zord időjárás okozta szélsőséges stresszhatásokat. Ez az oldal, a Fórum jó alkalmat és helyet adhat arra, hogy a versenyzők és tanácsadók kitárgyalják, kinek milyen ötlete van a kedvezőtlen hatások kivédésére, vagy egyensúlyban tartására. »
Ki hogyan látja, miután lezárult az első év? Valóban sikeres volt, vagy csak a szervezők látják annak? Valóban kiszélesedhet egy versengés a termelők között? Valóban fenntartható az érdeklődés egy ilyen mélyen a gyakorlatból származó hírforrás iránt? »
Azország egyes területein aszálytól szenved, míg más területeken a bőséges csapadékban "fürdik" a kukorica. A vetések minőségére és a kelő-nem kelő állományokra az április-májusi szárazság és gyors felmelegedés is rányomta bélyegét. Ki milyen tapasztalatokat szerzett? Mit "talált el"és mit vétett? Sokan sokszor léptünk már "ugyanebbe a folyóba" lehet, hogy a jövőben mégse? Ön hogyan járt(el)? »
A búza, árpa, rozs és a repce betakarítása után fokozódik az érdeklődés a kukorica helyzetének megítélése felé. Nem véletlen, hiszen a jelenleg ismert felvásárlási árak alacsonyabba,mint ahogy azt a vetéskor a gazdák várták, s a piac sem élénkiült még fel. Mind több előrejelzés jelenik meg, latolgatva a várható termést. Minthogy a Magyar Kukorica Klub nem foglalkozik (pillanatnyilag, megfelelő apparátus és módszer híján), nem is lépünk fel termésbecsléssel, mint újabb forrás. Úgy érezzük azonban, hogy hozzájárulhatunk az elérhető becslések pontosságának megítéléséhez, kiegészíthetjük azokat, ha tapasztalatainkat mi is közreadjuk. Arra számítunk, hogy az ittt indított témákhoz kapcsolódva többen is elmondják saját, a várható termés megítélése szempontjából figyelemre méltó tapasztalatukat. ahozzászólásokképmellékletekkeliselláthatók, de hozzászólni képek beküldésével is lehet! »
Ezen a fórumon bárki kifejtheti, hogy egyetért-e a Magyar Mezőgazdaság c. folyóiratban 2009. május 6-án megjelent fizetett reklámmal, amely összehasonlítja és minősíti az MgSzH hivatoalos (fajtabejegyzési célú), a VSZT-GOSZ "Posztregisztrációs" és a Magyar Kukorica Klub Top20 kisparcellás kísérleteit. A hirdetés szakmai tartalmának, hangnemének, hitelességének, a minősítés illetékességének, törvényi, és etikai helytállóságának "minősítését" szeretnénk egy szélesebb. és nevét felvállaló közönség előtt megvitatni. Megjegyezzük, hogy a hirdetés kifejezetten céghirdetés, azt személyek nevükkel nem vállalták fel. Nincs megnevezett szerzője az abban közzétett, statiszitkai elemzésnek sem. »
Amióta elterjedt a talajfertőtlenítő szerek használata, a kukorica drótféreg, csimaszok, barkó és mocskospajor elleni védelme gyakorlatilag megoldott. Aki tudja, hogy drótféreg ellen gyakorlatilag csak gabona után, mocskospajor ellen csak akkor, ha elgyomosodott a talaj, s a kukoricabarkó ellen tartós monokultúrában kell védekezni, irányíthatja a védekezést és jelentősen csökkentheti a költségeket. Mégis évről évre tapasztaljuk, hogy a felsorolt kártevők tetemes kieséseket okoznak gazdáknak. Törvényszerű, hogy mindig "ugyanabba a folyóba" lépjünk? »
A köztudatban nincs eléggé tisztázva és elkülönítve a két fogalom, a fajtakísérletezés és a fajtabemutatás. A (nem hatósági vizsgálat jellegű) fajtakísérletezés elsődleges célja, hogy tudományos módszerek felhasználásával, a szakmailag elfogadott valószínűségi határok között megerősítsen, vagy éppen cáfoljon bizonyos megállapításokat, amelyek a különböző fajták termesztési tulajdonságaira vonatkoznak. Egészséges gazdasági környezetben az ilyen jellegű kísérletek kiegészítik a nemesítői és hivatalos források által közreadott ismereteket, szerves részét képezik az elfogadott információforrásoknak. A beállított kísérletek felhasználhatók a fajták hitelt érdemlő bemutatására, megismertetésére is. A fajtabemutatók elsődleges célja nevükben is benne van. Kiválóan szolgálják a fajták kereskedelmi célú propagandáját, hozzájárulnak a fajták nevének, külemének, számos egyéb tulajdonságának megismertetéséhez, a kereskedelmi tárgyalások előkészítéséhez. Szerepük mégis az, hogy a hozzájuk társított, esősorban a különböző szintű, de elfogadott módszerekkel kivitelezett fajtakísérletekből nyert információkat megfelelő, könnyen elsajátítható formában tálalják. Személyes véleményem az, hogy célszerű a köztudatban szétválasztani a fajtakísérlet és a fajtabemutató fogalmát, hogy letisztuljon, s értékén legyen kezelhető mindegyiknek a szerepe. azt is fontosnak tartom azonban, hogy megfelelő azányban és eloszlásban legyenek mind a fajtakísérletek és bemutatók az országban, hogy hivatkozni lehessen pl. egy bemutató rendezvényen a legközelebb mért fajtakísérleti eredményekre is. »
Megkezdtük a Top20 fajtakísérleti program 2008. évi előkészítését. A sikeres 2007-es kezdés után fejleszteni, finomítani szeretnénk mind kísérletezési módszert, mind az eredmények közlésének formáit. Szeretnénk minél több tanácsot megfogadni, minél több ötletet megvalósítani célunk eléréséhez. Köszönjük mindazoknak, akik a Szavazási programokban, hírlevelünkben feltett kérdésekre adott Kérjük honlapunk látogatóitól, segítsék munkánkat! Véleményt az itt felvetett kérdések megvitatásában és a szavazóprogramban nyilváníthatnak. »
A vetőmag piacon "fokozódik a helyzet". A kurrens fajták vetőmagja lassan fogyóban, némelyről kiderül, hogy már el is fogyott. Az elmúlt idények mindegyikére jellmző volt, hogy egyes fajtákra vonatkozóan az bejelentett igényeket módosítani kell. Vajon tapasztalható-e ebben az évben is hasonló jelenség? Milyen erős a kínálat. Van lehetőség arra, hogy megfelelő másik fajta vetőmagjával helyettesísék a kiesettet? (megjegyzés: nem változtattam a 2007. évi szövegen! a Szerk.) »
Poligénes rezisztenciát alakítottak ki kukoricában a kukoricabogár ellen. Eddig a géntechnológia (génsebészet) módszerével kialakított monogénes, ezért meglehetősen sérülékeny ellenállóképességet ismertük, s a természetsjelenségeket inkább alkati tulajdoságokból eredő toleranciának gondoltuk. Úgy tűnik, megtört a jég, s a kutatók megtalálták a természetes (kukoricában is meglévő) forrást. 2008-ban már várható egy új hibrid bejelentése, s 2010-ben kereskedelmi mennyiségű vetőmag is áll majd rendelkezésre. Milyen hatással lehet az új hibrid (s várhatóan további hibridek) a vetőmag piacra,s hogyan befolyásolják majd a kukoricatermesztés lehetőségeit nálunk, és a nagyvilágban? »
Volt már aszály ebben az évezredben, nem is kicsi, nem is egy. Az idei mégis túltenni látszik minden eddigin. A következmények beláthatatlanok, hiszen rendkívül nagy lesz az áruhiány és a pénzhiány. Mindkettő közvetlen hatással lehet a már elindult fejlesztésekre, és a következő termelési szezonra is. Felvetődhet a kérdés a bioetanolhoz fűzött új álmok valószerűségét illetően, az állattenyésztés fejlesztési programjának várható sikerességével kapcsolatban, de átgondolhatjuk a fogyasztói árakra gyakorolt közvetlen hatásokat is. Gondolkodjunk együtt, írjuk a 2007. évi aszály történetét közösen. Bukkanhatunk olyan gondolatokra, ötletekre is, amellyel hozzájárulunk a károk enyhítéséhez és segíthetjük az alkalmazkodást! »
A szakma általánosan elfogadta az Államilag Elismert Fajták kísérleti rendszerét, amelynek anyagi alapjait kezdetben, és átmenetileg - legalábbis részben - az állam biztosította. A kísérletezési rendszer gerince akor roppant meg, amikor társfinanszírozóként meghatározóvá léptek elő a fajtatulajdonosok, és nem lehetett a továbbiakban betartani a vetőmagtörvény elismerés utáni vizsgálatokra vonatkozó részét. (A Biológiai alapok egyéb kezdeményezései ezen a területen eredménytelennek bizonyultak.) A tájékoztatás ezzel az egyoldalúból immár a hiányosba csapott át, jelentősen korlátozva a termlői szféra információval történő ellátását. A civil kezdeményezés (történetesen a Magyar Kukorica Klub) későn, először 2006-ban hallatta hangját azzal az igénnyel, hogy egy új szemléletű rendszert indít, amelynek a lényege, hogy a kísérletezés és a tájékoztatás függetlenné váljon a közvetlen marketing érdekektől. Ettől azt várják, hogy érvényesül az információhoz jutás demokratikus alapjoga, s végül az összes piaci szerplő (bele értve forgalomba hozót, integrátort, kereskedőt, termelőt, felhasználót egyaránt) kedvezőbb pozícióba jut az új kezdeményezés hatására. »
Az agrometeorológiai mérések szerint a magyarországi talajok felső, 0-100 cm-es rétege általában 60-80%-ban telített nedvességgel. Ez azt jelenti, hogy talajaink nem rendelkeznek tartalék nedvességgel. A januári és februári jó időt sokan kihasználták és elsimítóztak, vagy sekélyen elmunkálták a szántásokat. Van-e más tennivaló arra az esetre, ha tovább marad a szárazság, és a kukoricának ismét szenvednie kell az aszálytól? (Tudjuk, hogy 2000, 2001, 2002 és 2003 az utóbbi ötven év legszárazabb tenyészidőszakkal "megáldott" klimatikus évei voltak. Ez lesz az ötödik ilyen, ebben az évezredben?) Van a fajtának, műtrágyának, vetésidőnek, és még más agrotechnikai intézkedéseknek is szerepe a szárazság hatásainak enyhítésében? Vannak a szárazságnak olyan kihatásai, amelyek más területről is elősegítik a támadást? (Gyomosodás,betegségek, kórokozók, kártevők) Össze lehet adni a tudást, hogy a végeredmény a vártnál kisebb kiesés legyen? Erről szól ez a Vitatéma! »
A kukorica hatása a szántóinkon folytatott talajerő gazdálkodásra meghatározó. A kukorica alá felhasznált trágyaanyagok közvetlenül is hatással vannak a gazdálkodás eredményességére. A kukorica nagy aránya a vetésszerkezetben kihat mind a többi ágazatra, mind a talaj termőerejének fenntartására. Ebben a rovatunkban várjuk a kukorica és a talajerő gazdálkodással kapcsolatos véleményeket, egyéni ajánlásokat. Itt adunk helyt az általános jellegű szaktanácsadásnak is. A rovatot Dr Horváth József (lásd a Linkek rovatban is) figyelemmel kíséri és a hozzá intézett kérésekre/kérdésekre válaszol. »
A szemes kukorica betakarítása után a szremtermést megközelítő tömegű biomassza marad hátra a termőtáblán. Attól függően, hogy milyen jövő vár rá, ítéljük mellékterméknek, energiaforrásnak, hulladéknak. A tarlón maradt növényi maradványok, jóllehet számos kedvező, a gazdasági életben hasznosítható tulajdonsággal rendelkeznek, a hasznosítást sok körülmény és kedvezőtlenül ható tényező befolyásolja. A kérdés megvitatásával a Fórum a kukoricaszár hasznosítás egy, a mainál tudatosabb, színvonalasabb kultúrájának kialakulásához járul hozzá. Moderátor: Fábián Csaba PHD hallgató, BME, Budapest. Cikk a Szakkönyvtárban! »
Egyre kiélezetebb vitatéma akutatók, genetikai cégek, s a két pártra szakadt emberiség, azaz a potenciális szenvedők, illetve élvezők között. A hangulatot az is fokozza, hogy .... de először érdemes elolvasni Bódi Zoltán cikkét a Szakkönyvtárban. Ő felvázolta a jelenlegi helyzetet, ahogy az világviszonylatban áll. »
