Úgy gondoltuk, hogy két, érzéseink és saját értékelésünk szerint eredményes Kukorica Termésverseny szezon után érdemes és szükséges megkérdezni a termésversenyben leginkább érintettek körét, hogy ők miként vélekednek! Arra is kíváncsiak voltunk, hogy egyes, különösen a verseny korrektsége körüli kérdésekben milyen tapasztalatokat szereztek, s nekik maguknak vannak-e javalataik. A felmérés eredményeit összefoglaltuk anélkül, hogy kommentáltuk volna, s most szeretnénk arról is beszélgetni, hogy másoknak mi a véleménye! A temrésversenyben segítőként és támogatóként sokan részt vettek, s szeretnénk, ha még többen lennének. »
Beérni látszik egy számítási módszer, amely a hibridkukoricák relatív gazdasági értékét mutatja be (a Hasznos iratok rovatban megtalálható mind 2010.-re, mind 2011.-re vonatkozóan). A módszer előnye, hogy összehasonlítható alapokon (Top20 fajtakísérleti eredmények) nyugszik, figyelembe veszi az aktuális árakat és költségeket. A mellékelt Útmutató ugyan ad javaslatot a használatra, de mindenre nem volt mód kitérni. Közhellyé vált már a régi indiai mondás, mely szerint "nics királyi út" azaz a tanulnivalót mindenkinek magának kell elsajátítani, de most is aktuális! Az a javaslatunk, hogy közösen tanuljuk meg használatát! »
Mint mindig, a kérdésnek most is éppen aktualitása van. Úgy gondoljuk, hasznos lehetne egy széleskörű beszélgetést folytatni a címben is feltüntetett kérdésről. A témával kapcsolatos beküldött cikkeket is örömmel fogadjuk és helyet biztosítunk nekik mind a Fórumban, mind a Szakkönyvtárban. »
A 2009-ben elindított kukorica termésverseny egyik fő célja, hogy a hatékony, nemzetközi szinten is versenyképes termesztési módszereket minél gyorsabban elterjessze. Úgy gondoljuk, hogy részben a versenyzők által alkalmazott technológiák, technológiai elemek közreadásával, másrészt a versenyzőkkel való kommunikációs lehetőségek megteremtésével elegt tudunk tenniennek a célkitűzésünknek. Nagyon fontosnak tatjuk azt is, hogy az elért termések valós potenciáltérképet rajzolnak ki az országról. Fontos mérőszámmá alakulhat a térségi maximális (versenyben elért) terméseredmény és az egyes termesztők saját eredményének hányadosa. Ez egy olyan mutatóvá érlelődhet, amely kifejezi mind a termőhely, mind az alkalmazott technológia relatív jóságát. »
Az agrometeorológiai mérések szerint a magyarországi talajok felső, 0-100 cm-es rétege általában 60-80%-ban telített nedvességgel. Ez azt jelenti, hogy talajaink nem rendelkeznek tartalék nedvességgel. A januári és februári jó időt sokan kihasználták és elsimítóztak, vagy sekélyen elmunkálták a szántásokat. Van-e más tennivaló arra az esetre, ha tovább marad a szárazság, és a kukoricának ismét szenvednie kell az aszálytól? (Tudjuk, hogy 2000, 2001, 2002 és 2003 az utóbbi ötven év legszárazabb tenyészidőszakkal "megáldott" klimatikus évei voltak. Ez lesz az ötödik ilyen, ebben az évezredben?) Van a fajtának, műtrágyának, vetésidőnek, és még más agrotechnikai intézkedéseknek is szerepe a szárazság hatásainak enyhítésében? Vannak a szárazságnak olyan kihatásai, amelyek más területről is elősegítik a támadást? (Gyomosodás,betegségek, kórokozók, kártevők) Össze lehet adni a tudást, hogy a végeredmény a vártnál kisebb kiesés legyen? Erről szól ez a Vitatéma! »
A kukorica hatása a szántóinkon folytatott talajerő gazdálkodásra meghatározó. A kukorica alá felhasznált trágyaanyagok közvetlenül is hatással vannak a gazdálkodás eredményességére. A kukorica nagy aránya a vetésszerkezetben kihat mind a többi ágazatra, mind a talaj termőerejének fenntartására. Ebben a rovatunkban várjuk a kukorica és a talajerő gazdálkodással kapcsolatos véleményeket, egyéni ajánlásokat. Itt adunk helyt az általános jellegű szaktanácsadásnak is. A rovatot Dr Horváth József (lásd a Linkek rovatban is) figyelemmel kíséri és a hozzá intézett kérésekre/kérdésekre válaszol. »
A szemes kukorica betakarítása után a szremtermést megközelítő tömegű biomassza marad hátra a termőtáblán. Attól függően, hogy milyen jövő vár rá, ítéljük mellékterméknek, energiaforrásnak, hulladéknak. A tarlón maradt növényi maradványok, jóllehet számos kedvező, a gazdasági életben hasznosítható tulajdonsággal rendelkeznek, a hasznosítást sok körülmény és kedvezőtlenül ható tényező befolyásolja. A kérdés megvitatásával a Fórum a kukoricaszár hasznosítás egy, a mainál tudatosabb, színvonalasabb kultúrájának kialakulásához járul hozzá. Moderátor: Fábián Csaba PHD hallgató, BME, Budapest. Cikk a Szakkönyvtárban! »
