Úgy tűnik, sikert hozott a magyar következetesség a GM-moratórium ügyében. Felmerül a kérdés, hogy a közhangulat megnyilvánulása mennyire lesz képes a továbbiakban is befolyásolni a tudományos eredmények gyakorlati bevezetését. Mindannyiunkban, akik nem kellően beavatottak, felmerül a kérdés, hogy egy új tudományos eredmény várható hatásait kellően megvizsgálták-e, a tömeg hangulatát az arra vállakozók megfelelően befolyásolták-e, s az egyensúlyozás művészetét is gyakorló politikusok jól mérlegeltek-e? A MON810-el kapcsolatos brüsszeli döntésnek mindenesetre sok szemszögből nézve tulajdoníthatunk jelentőséget. Nekünk pedig itt a kérdés: a győzelmet, miután már eljön az ideje, a pirrhusi, vagy a maratoni típusúak közé kell sorolnunk?

sajnos az elmúlt időszakban nem kísértem figyelemmel a fórumot, így késve reagálok.. igyekszem összeállítani a tesztet, talán lesz mérhető eredménye is.. régebben összeállítottam egyet, de nyoma veszett, talán ideje is aktualizálni.. amint készen van küldöm!

Az ötlet igen jó! Kaphatok egy ilyen kérdőív tervezetet? Kitesszük letöthető formában.

érdekes lenne összeállítani egy GM növényekről, azok termesztéséről, technológiájáról, jelentőségéről, veszélyeiről szóló kérdőívet, majd kitöltetni a leendő GM felhasználókkal, mérnökökkel.. szerintem igen tanulságos eredményeket kaphatnánk..
csak egy észrevétel: 2006-ban 33% volt a vetőmag termesztésben az összes hibán belül a vetőmag keveredésből adódó hiba.. ha már most nem tudjuk ezt csökkenteni, akkor GM esetében szerintem kimondható, hogy lehetetlen 0-ra csökkenteni ezt az értéket, márpedig, ha ezt nem tudjuk teljesíteni, furcsa dolgok elé nézünk..

Válasz #7 hozzászólásra

Elnézést, de az előző, anonymitásba burkolózó hozzászóló én voltam. Akaratomon kívül történt, valahogy aelektronika viccelt meg. Elvileg nem is lehet anonym módon hozzászólni (ezért kötött a hozzászólás lehetősége regisztrációhoz), megkérdezem az illetékestől, hogy mi történhetett.

Ha most is letagadna a szerkezet: dr Szieberth Dénes voltam, az elkövtő.

Válasz #6 hozzászólásra
Mindenképpen sajnálatosnak tartom, ha egy hozzászóló nem vállalja a nevét egy ilyen szakmai fórumon. Természetesen vannak olyan fórumok, ahol ez általános, mivel gyakorlattá vált. A névtelenséghez való ragaszkodásnak sok oka lehet és nem feltétlen az, hogy az illető nem hisz a véleményében, talán inkább az hogy nem bízik azokban akik olvassák. És ez a bizlmatlanság valószínűleg nem alaptalan. A szakmaiságra visszatérve a géntechnológia technikai szempontból akkora ugrás a korábbi nemesítési módszerekhez képest, hogy szinte természetesnek tűnik az a világnézeti megfontolás, amely különösen nálunk a szakmaiságot háttérbe szorítja.
Ugyanakkor véleményem szerint fontos megjegyezni, hogy a GM növények bevezetése nem Magyarországon történik először, Mire idekerült a MON 810 például, már több éves, és mára több mint 50 millió hektáros tapasztalat áll rendelkezésre az előnyök és a kockázatok megítélésére a termesztésével és felhasználásával kapcsolatban. Mindenesetre a világ nem igazolta vissza azokat az aggályokat, amelyek nálunk felmerültek és a védzáradék alátámastásául szolgáltak.

Válasz #5 hozzászólásra

Magasra tetted a mércét, de nem lehet válasz nélkül hagyni. A haladástól való félelem már az Ószövetség néhány ezer éves tapasztalatok alapján megfogalmazott tiltásaiban is megjelent. Pl., a nemesítéssel kapcsolatban tiltotta a fajok közötti keresztezést, de nem tiltotta a fajon belülit, és nem tiltotta a szelekciót sem. Olyannyira nem, hogy ez utóbbi, a színek domináns öröklődésének felismerése és alkalmazása segített megteremteni a gazdasági erőt egy történelem és ideológiaformáló, 12 törzsre ágazó család létrejöttéhez. (Igaz, ez pogány területen, Mezopotmiában történt, Jákób 21 éves ottani működése idején.) A tudás hatalmától való félelem kényszerített Galileire életfogytiglani háziőrizetet (a szelleme azért egy "Eppur si mouve" hangzású hattyúdal kíséretében mégis kiszabadult, hogy Newtonnak, majd Einsteinnek - és utána még másoknak - táptalajtajt adjon a mai világkép kialakításához.) Madách után ("vegykonyhájában...")Teller Ede, miután felismerte, hogy a megszerzett tudással az ember magát is el tudja pusztítani, a politikusoknak utalta át a következményekért a felelősséget. Most úgy tűnik, a közhang nem bízik a politikusokban, s maga szeretné átvállalni. Kérdés, a felelősség alapjait egy- egy társadalmi csoport, réteg, stb. külön, és a máésikkal szemben felvállalhatja-e, vagy felismeri egyszer az ember (am block), hogy ennek a követelménynek csak együtt tud megfelelni. És ebből már ki is következett a választás szabadságának a megfogalmazása is. Végül, mindenki együtt is tévedhet. Még szerencse, hogy az emberiség az eddigi összes tudományos tévedése(mert, ha visszatekintünk a tudománytörténetben, szinte csak ilyenről van szó) ellenére és a "majdnem eredmények" következtében eddig, mai felfogásunk szerint előre felé haladt. (Vagy nem?)

A bevezetővel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy sikerként könyvelhető el a technológiai haladás megfékezése, győzelem-e a gazdák választási szabadságának a csorbítása, bölcs dolog-e olyan eredményekhez ragaszkodni, mint egyetlen megbízható tudományos igazság, amelyeket az EU tudományos testülete megviszgált és nem talált aggályosnak?

Válasz #2 hozzászólásra

Véleményem szerint két okuk is volt ezeknek az országoknak a moratóriumunk megszavazására: egyrészt, amit már említettek, hogy így megmarad az alkalmazásbeli lépéselőnyük az EU-n belül; másrészt ezzel tiszteletben tartják egy tagállam önrendelkezését. Ez utóbbi jól kommunikálható a közvélemény felé, és demonstratív értéke is van az euroszkeptikusokkal szemben.

Szóval alapvetően politikai megfontolásból tették, ennek a döntésnek élelmiszer- és környezetbiztonsághoz, géntechnológiához lényegében nem volt köze.

Nyilvánvaló, hogy a Bt kukoricát termesztő tagállamok "támogatása" azt jelzi, hogy a kérdést nem szakmai alapon értékelték. Ráadásul az osztrák Bt kukoricával kapcsolatos szavazás óta a cseheknél zöld párti a környezetvédelmi miniszter.
Az EFSA / EU Bizottság nem fogadta el olyan újdonságnak a magyar eredményeket a környezeti hatásra vonatkozóan, amelyek befolyásolták volna a Bt kukorica környezeti és táplálkozási biztonságáról kialakított véleményét. Emiatt kérte a Bizottság a magyar védzáradék visszavonását. A javaslat nem kapta meg a szükséges támogatást, aminek több oka lehet: a tagállamok belügynek tekintik a magyar döntést, nem kívánnak beleszólni; az EU jelenlegi döntéshozatali rendszere nem alkalmas az ilyen helyzetek kezelésére; több tagállamnak esetleg nem érdeke a magyar mezőgazdaság versenyképességének fokozódása.

Hát igen, ezért mondam, hogy számos aspektusa van a dolognak. Ők most azért szavaztak a moratórium fenntartása mellett, hogy ne zavarjuk a köreiket a piacon, vagy más megfontolásból? Erről még sehol sem olvastam.

Az Európában GM kukoricát termesztő államok közül pozitív példaként Spanyolországot és Csehországot szokták említeni.
Pikáns, hogy Brüsszelben spanyol, cseh (és portugál) szavaztokkkal sikerült elérni ni a magyar moratórium fenntartását...