Szemlekörút, 2008. augusztus 6., 7.

Vissza

Augusztus 6-án Szanyi István tagtársunkkal közösen meglátogattuk a Jászboldogházán, Karcagon, Kardoskúton és Tótkomlóson beállított kísérleteket. Augusztus 7-én...

...magam folytattam a szemlét, immár a dunántúli Kaposvár, Dalmand és Iregszmecse felkeresésével. Megfigyelésünk szerint ebben az évben a fajták kifejthetik termõképességüket. Az eddig kedvezõ idõjárásban szinte országrésztõl és talajtípustól függetlenül megfelelõ volt a termékenyülés, a csövek szabályosak, fajtára jellemzõ méretûek. Feltûnõ volt, hogy a csövek sokhelyütt 170-190 cm magasan eredtek, s a növénymagasság is elérte vagy meghaladta a 3 métert. (Az említett két tulajdonság csak adott helyen, a parcellák egymáshoz viszonyításával értékelhetõ, mert erõsen függ a fajtától, vetésidõtõl, stb.) A helyek többségében a koraiak a viaszérés elején tartanak, itt-ott már a kupanyom is felfedezhetõ volt. A középérésûek még a tejesérés közepén vagy végén állnak (nyomásra a szemek még általában freccsentek). Rendellenes növekedés, görbülés, a csõvég kibújása a csuhéból) nem volt tapasztalható, vagy csak nagyon enyhe mértékû volt. Dalmand és Iregszemcse kivételével gyökérdõlést sem lehetett látni. (Jan Schuiringa telefonon jelezte, hogy az általa kivitelezett pacsai kísérletben egy erõs vihar nyomán egyes parcellák növényállománya megdõlt, a felvételezés folyamatban van.) Kardoskút határának kivételével, ahol szárazság tüneteit tapasztaltuk, a talaj nedvessége mindenütt kedvezõ volt. A kísérleti területekre a kukoricabogár betelepülése megindult, azonban a biberágás termékenyülési kárt már nem okozhat. Nagyobb tömeg betelepülése esetén azonban jelentõs lehet a csõvégi szemek károsítása, majd a tojásrakás. Általános problémának láttuk, hogy a kukoricamoly és a gyapottok bagolypille szinte minden tövet és csövet megtámadott. A kártétel nyomán már megfigyelhetõ a fehérpenészes szemrothadás (Fusarium moniliforme) fellépése. Úgy tûnik, hogy a három rovarkártevõ és a fuzáriumos csõpenész elleni, állományban folytatott védekezési gyakorlatnak a jövõben jelentõsége lehet hazánkban is. (Német és amerikai adatok szerint ezzel jelentõs minõség- és termésjavulás érhetõ el.) Egyelõre csak gondolatként merült fel, hogy meg kellene vizsgálni a madarak szerepét is a kukorica rovarkártevõinek gyérítésében. Több gazda is jelezte, s magunk is felfigyeltünk arra, hogy a kukoricatáblák felett hatalmas seregélyrajok köröznek, s le-lecsapnak. (Honlapunkon errõl már 2007. július 11-én is hírt adtunk.) A madarak valószínûleg nem csak a kukoricabogár imágót fogyasztják, hanem a gyapottok bagolylepke hernyóját is. Erre utalt, hogy számos csövön találtunk madárürüléket, s ugyancsak sok, a gyapottok bagolypille hernyójának rágási nyomait magán viselõ kukoricacsõrõl már hiányzott a kártevõ. Gyanúnk indokoltságát Dr Szeõke Kálmán növényvédelmi rovartanos szakember (MgSzH Fejér Megyei Talaj és Növényvédelmi Hivatal) saját megfigyeléseire is hivatkozva megerõsítette. A talajok nedvességállapota és az idõjárási elõrejelzések arra utalnak, hogy a szemtelítõdés zavartalan lesz. Kedvezõtlen viszont, hogy a fénycsapda anyagok nagyszámú kukoricamolyt és gyapottok bagolylepkét tartalmaznak. Ez arra utal, hogy a tõlük származó molyhernyók a csõ rágási károsításán túl a kukorica állóképességét veszélyeztetik és a fuzárium fertõzöttséget fokozhatják, míg a gyapottok bagolylepkék fõleg a kertészetekben okozhatnak kellemetlenséget a zöldségfélékbe, késõi csemegekukoricába történõ betelepüléssel. dr Szieberth Dénes

Vissza

Hozzászólások

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!