Gallery

A jelenleg az albumban látható képeket Juhász Zoltán készítette

A 6 órás időeltolódás miatt bevallom nem könnyű olyan időszakot találni, ami a delegáció tagjainak és nekem is tökéletes az élménybeszámolók megbeszéléséhez, de hálásan köszönöm Fülöp László csoporttagnak, hogy élménydús napjaiban szakít rám időt!
2025. február 19.-én a delegáció folytatta izgalmas utazását a Thai világban. A nap célkitűzése volt eljutni Chiang Rai tartományba, mely Thaiföld legészakibb részén helyezkedik el.
Ebben a tartományban egy rizskutató intézetben tettek látogatást utazóink és egy dohányfeldolgozó üzemet tekintettek meg. Úgy érzem, hogy engednem kell egy kis bepillantást nyerni ezen érdekes termesztési kultúrákba és nem mellesleg nagyon ízletes növények termesztési rejtelmeibe.
A rizs, a kukoricát követően, de a búzát megelőzve a világ második legfontosabb gabonafajtája. A világ rizstermésének több mint 90 százaléka származik Ázsiából, ahol legnagyobb részben még ma is kézzel ültetik a növényt a földeken. Ázsiában ideális a klíma a rizstermesztésre, éppen ezért több, mint 200 millió rizsfarm található a világnak ezen felén. Érdemes megemlíteni, hogy főként vidéken, több millió embernek ez az egyetlen bevételi forrása. Termesztése alapvetően kétféle módon történik: árasztásos vagy száraz módon.
A rizs jól tűri a vízzel való elöntést, mivel a gyökerei számára az évezredek alatt egyfajta átszellőztető alapszövetet fejlesztett ki– ez az úgynevezett aerenchyma, amely a rizs szöveteiben a gázcserét szabályozza. Az árasztásos rizstermesztés előnye, hogy alacsony a gyom- és kártevő-veszély. A szárazrizs ezzel szemben a mai rizsfajták alfaja. Ezek termesztése azonban körülményesebb, és olyan területeken történik, ahol viszonylag kevés a csapadék. A szárazrizs-termesztéshez magas nedvességtartalmú levegőre van szükség, és a parcellákon meg kell küzdeni a gyommal. Így a szárazrizs hozama egyértelműen alacsonyabb, de intenzív aromája miatt igen keresett termék.
Az árasztásos termesztésnél a területeket vagy a heves esőzések, vagy a kiöntött folyók árasztják el. A már elárasztott területeken két-három hétig előnevelt rizspalántákat ültetnek. Kb tíz centiméteres vízréteg fedi a rizsföldeket. A vízmennyiséget gátakkal és árkokkal szabályozzák. Ha a víz túl gyorsan folyik, az tápanyagot és földet visz magával. Ha túl lassan folyik, akkor alga képződhet. Amennyiben optimális a víz mennyisége, akkor a rizs gyorsabban nő, de ha nincs elegendő, akkor növényvédő szereket kell a kártevők ellen alkalmazniuk a helyi gazdáknak.
A rizs fejlődése során általában, és amennyiben indokolt, kétszer juttatnak ki műtrágyát. Először, amikor a növény két-három hónapos, és még egyszer augusztusban vagy szeptemberben, közvetlenül a virágzás után. A betakarítás általában novemberben és decemberben történik. Ehhez néhány nappal az aratás előtt a vizet elvezetik, hogy a kis rizskombájnok fel tudjanak menni a földekre. Az átlagos hozam, amit a gazda elvár, körülbelül 500 kg/rai, átszámolva ez körülbelül 3 tonna hektáronként.
A nap a dohányszárító üzemben folytatódott a delegáció számára.
A dohány termesztése Ázsiában régiónként eltérő módszereket követ. Általában a meleg, napos éghajlatot kedveli, a jól szellőző, közepes termékeny talaj az ideális. A magokat először palántanevelő ágyásokban vetik el, ahol kb. 8 hétig nevelkednek. A palántákat 50-60 cm tőtávolságra ültetik, rendszeres gyomlálást, és öntözést igényel a növény. A dohányvirágokat gyakran eltávolítják, hogy a levelek nagyobbak és jobb minőségűek legyenek, ezt az eljárást nevezzük „tetejezésnek”.
Betakarítás után a dohányleveleket levegőn szárítják, vagy mesterséges hővel. Az erjesztési folyamat során a levelek fermentálódnak, mely során eltávozik a növény keserű íze és egyre jobban előbújnak az aromák.
A modern mezőgazdasági technológiák is nagyban segítik a dohánytermesztést Thaiföldön.
2025. február 20.-án a delegáció folytatta utazását Chiang Mai-ba, ahol kakaó ültetvény és feldolgozót látogattak meg.
Mindenképpen érdemes tudni, hogy a kakaófa természetes élőhelye az örökzöld esőerdők alsó szintje, de az éghajlati tényezőknek köszönhetően Thaiföld különböző területein bátran termelhető.
A csapadék bármely más időjárási tényezőnél jobban befolyásolja a kakaófák éves termés eredményeit, mivel a fák rendkívül érzékenyek a vízhiányra. A csapadék optimális szintje évente1 500 – 2 000 mm. A kakaónak tápanyagot tartalmazó talajra van szüksége, hogy a gyökérzete jól fejlődjön. A kakaó a pangó vizet csak kevéssé tűri. Mivel érzékeny a vízhiányra, a talajnak víztartónak és jó vízelvezetőnek is kell lennie.
Apró virágai az egész fát beborítják, azaz a fa törzsén is nőnek. Évente a csaknem százezer virágból kb. 5 % porozódik be, mivel erre a virág kinyílását követően csak néhány óra áll rendelkezésre. A kakaóültetvényeken a beporzást a munkások kézzel is végzik.
A fák egész évben virágoznak és folyamatosan teremnek. A kisfarmeri termelés hozama általában 200 -700 kg/hektár, nagy ültetvényeken a 3000kg sem lehetetlen. A fő betakarítási szezon októberben kezdődik, mely után a kakaóbabot a lehető legrövidebb idő alatt kifejtik a hüvelyből, mivel az gyorsan csírázásnak in¬dul, s akkor már nem alkalmas a fermentációra. A hüvelyből való kibontás után kerül sorra a fermentálás és a szárítás folyamata.

Jenei Beáta, a Kukorica Tanulmányút kapcsolattartója

Lezárult a XV. Kukorica Termésverseny ellenőrzési szakasza.  Az ellenőrzéssel betakarított versenyterületek eredményeivel elégedettek lehetünk annak ellenére, hogy az augusztusi-szeptemberi forróság, lefölözte a termések „krémjét”. A versenyátlag az első helyre került, a maximum a 4. helyet érte el a 15. évét megért versenytörténetben. Kiemelésre méltó, hogy az első helyre egy először versenyző (de családon belüli tapasztalattal rendelkező) női versenyző került.

A Kukorica Termésversenyt azért indítottuk útjára, hogy felmérjük a Kárpát-medence kukoricatermesztési lehetőségeit, népszerűsítsük a legsikeresebb technológiákat és hibridekets általában a tudás alapú növénytermesztést.

A Kukorica Termésversenyek ellenőrzése során sok tapasztalatot szereztünk a betakarításkori termésmegállapítással kapcsolatban. Magunk sem hittük volna, hogy a valóshoz közeli termésadat megállapítása nem is olyan egyszerű. Tévedhetnek a műszerek, de még több hibalehetőséget rejt az emberi mulasztás, figyelmetlenség és a hozzáértés hiánya is.

A terméstanúsítással azonban mégsem a mérési módszerek fejlesztése és a mérési pontosság javítása volt az elsődleges cél, hanem az, hogy a gazdákat és forgalmazókat segítsük a boztosabb döntéshozatalban.

A kukorica hazánkban legfontosabb rovarkártevõi a pajorok/csimaszok (cserebogarak lárvái), a drótférgek (pattanóbogár lárvák), a kukoricabogár lárvája, a mocskospajor (vetési bagolypille lárvája), a kukoricabarkó, a földibolhák, a fritlégy, a levéltetvek, a kukoricamoly, a gyapottok bagolypille lárvája, és a kukoricabogár imágója. Számukra kedvezõ körülmények esetén mindegyik önmagában is tetemes kárt okozhat, ezért a kukorica védelme minden évben jelentõs ráfordításokat igényel. A védekezés egyik legfontosabb eleme a helyes növényi sorrend, még akkor is, ha egyesek (pl.: a drótférgek) éppen gabona, vagy kiöregedett lucerna, feltört gyep után jelentenek veszélyt.

A rágcsálók kártétele már a kelés után időszakban megkezdődhet, s az érett kukoricában is jelentős lehet. A felszaporodást segítő száraz évek sorozatát általában kíséri egy-egy nagyobb gradáció megjelenése. A mezei pocok kártételét több Top20 kísérletben is tmegfigyeltünk, de a fattyúhajtások megrágásán, ledöntésén kívül eddig nem tapasztaltunk kárt. Ez a "természetes  fattyazás" - véleményünk szeriint - önmagában nem okozhatott gazdaságilag is mérhető terméskiesést, ha egyáltalán beszélhetünk róla. A kukoricába történő betelepedést valószínűleg a szomjúság váltja ki. A júliusban és augusztusban még zöld kukoricaállományok zsengébb részeinek nem is annyira elfogyasztására, mint inkább csak összerágására szorítkozik a pocok tevékenysége.  Eddigi megfigyeléseink szerint a kukoircaszárat nem rágja meg a pocok, s később, a már érő állományban a csövekre sem ment fel, mint ahogy azt többen jósolták. Hörcsög esetében zöldkárt és az érő kukoricában okozott kárt egyaránt tapasztaltunk. A lakott lyukak körül a zöld állományt a hörcsög lelegelte, míg az érett kukoricát elhordta. Meg kell említeni a meei nyulat is, mint potenciális kértevőt, jóllehet az általa okozott kárt a vadkárok közé sorolják - nyilván valóan felelősségi okokból. Kártétele kölönösen físérletekben lehet érzékeny. ahol minden növénynek szerepe van.

Élettani betegségek, elváltozások, ember által okozott károk.

A kukoricát számos gomba, baktérium és vírusbetegség támadja meg. A képcsoport szántóföldjeinken és kertjeinkben elõforduló gombabetegségek jelentõségének bemutatásához, felismerésének megkönnyítéséhez járul hozzá. A képekhez fûzött kommentárok, hely és idõpont megjelölés növelik a szakmai értéket, a szerzõ megjelölése hitelessé teszi õket.

A "hasznos" és "káros" besorolás kizárólag az ember gazdasági és akár a gazdaságinál is szélesebbkörűen értelmezhető önző megítélését tükrözi. Az érintett szervezetek nem tudnak erről és nem is tehetnek róla. Mint az élet bármely területén, ha a kukoricatáblában "hasznos" szervezettel találkozunk, jogosan feltételezhetjük, hogy a "káros" szervezet is jelen van a közelben. Mondjunk rá példát: lépten-nyomon katicabogarakba, fátyolkákba ütközünk. Nem kell sokat kutatni, hogy megtaláljuk a káros" szervezetet", a levéltetűt. Ha nagy seregélyrajok le-lecsapva köröznek a kukoricatábla felett, szinte biztosak lehetünk benne, hogy bőséges a kukoricabogár "áldás" a táblában. Persze vannak bonyolultabb esetek is. Nézzük: A nyúl legel a kelő kukoricában. Meglátja a róka, mindjárt jön hasznot hajtani, azaz megsemmisíteni a kukoricát fenyegető ellenséget. Ezt teszi, annak ellenére, hogy nem gondolja át a kukorica és a gazda kapcsolatát, s nem mintha szeretné a gazdát. Amit tesz, csupán azért teszi, mert szereti a nyúlhúst. A diemma az, hogy ki kinek az ellensége akkor, ha megjelenik a hadszíntéren a gazda, kezében a puskával? Ha a gazda előbb ér oda, mint a róka,  akkor a nyulat lövi le, hiszen a nyúl kárt okozott a gadasági növényben.  Úgy jár el tehát, ahogy a róka járt volna el. (Mellesleg ő is szereti a nyúlhúst.) Ha a róka érkezik előbb, akkor a vadász a rókát lövi le, mert a róka az ő tulajdonát képező apróvad apasztásában akar versenyezni vele - ez pedig nem megengedett! (Ekkor a rókaprém értéke már nem játsztik szerepet, mert hullik a szőre.) Vagy itt van a ragadós muhar esete. Mindenáron ki akarjuk irtani, holott egy kiváló rovarcsapda, teljesen akaratán kívül! "Ragadóssága" a magok terjesztését szolgálja, de vigyázatlan rovarok - legyek, s a képek tanúsága szerint a kukoricabogár is - fennakadnak benne. Feltételezem, hogy a kukoricabogarak táplálkozási szándékkal keresik fel, s a muhar esetleg csalogató illatot is áraszt. Nem valószínű, hogy csak ezért ragadós muhart vetünk a kukorica közé, de nem elképzelhetetlen, hogy egy ötletes fejlesztés révén az illatanyagot és a ragadósságot más módon felhasználjuk a kukoricabogár népesség csökkentésére.

Augusztus 24-én "Mekkora lesz a termés" címmel nyílt bejárást tartottunk a Ki mint vet... Vetőnapi parcellákon. Nem csak látványossági elem volt, de tanulságul is szolgált a vetésidő/vetésmélység bemutató, ahol a parcellák elejét kimosott gyökerű kukoricanövények "díszítették". Azonnal, s szembeötlően igaznak látszott, miért mondják a nagy termés eléréséhez érők, hogy minden növénynek egészségesnek, s a hibridre jellemző termőképesség kifejtésre alkalmasnak kell lennie. A hátrányt szenvedett, károsult, vagy csökkent képességű növények gyökere kisebb volt, ugyanakkor elmaradt az általuk kifejlesztett cső mérete is. Az itt előkészített mintákban előforduló 1-2 kisebb cső gyengébb magvigorból eredhet (a későb kelő mag számára már erős versenyt jelentenek a korábban indulók), vagy az említett drótféreg fertőzés kovetkezménye. A csövek általában típusosak (csőtípus:  "determinált", ami azt jelenti, hogy a hibrid esetleg nem tud minden lehetőséget kihasználni, amit a tápanyag ellátottság és az ökológiai körülmények fekínáltak. Ez hasonló vagy hosszabb tenyészidejű, hasonló stressz és betegség-ellenállóságú hibrid mellévetésével lenne ellenőrizhető). A csövek és a vegetatív részek általában egészségesek.

A képeket Prág Ferenc készítette.

Mikó Liane és Mikó Ferenc nagy termésről tanúskodó képeket
küldtek egy kukoricatáblájukról.

Az elmúlt aratási időszakban repcében és hibridbúzában
végeztük fajtasorok terméstanúsítását

A vetés elmaradt, de a konferencia nagyon sikeres volt. A vetőgépek képviselői úgy döntöttek, hogy mihelyt ismét alkalmas lesz a talaj vetésre, visszajönnek és elvetik a parcellákat. Fontosnak tartják, hogy az eredeti terv megvalósuljon, s legyen 8, egymás mellett elvetett parcella, amelyet különböző vetőgépek vetettek el.

A képeket dr. Szieberth Dénes (IMG..) és Czifra Lajos (_CZ..) készítették.

„a képeket Prág Ferenc készítette”

Gyom, gyapottok bagolylepke hernyó, kukoricamoly hernyó.
Nincs mentes tő. Mind a kukorica moly, mind a gyapottok bagolylepke fertőzés
olyan szintű, hogy a tövek szinte kivétel nélkül, a csövek nagy része
fertőzött. Ez utóbbiak mindkettővel. Hogy a gazdasági kár mekkora? Kiderül,
hiszen a másodlagos gombafertőzöttség is jelen van, de a kártételnek sincs
még vége. A súlyos szárfertőzöttség, a törés lehetőségét előrevetíti.
Gyakori, hogy az amúgy is gyenge csőkocsányt a kukoricamoly hernyója
megrágta, érintésre lehull. A megrágott szemek nagy része hátul és nem a
tartályon keresztül távozik a kombájnból. Feltételezhető, hogy ezek a "tört"
szemek már eleve fertőzöttek, tehát az sem biztos, hogy haszon, ha
bekerülnek a terménnyel a raktárba.

A kukricatermesztési módszerek eltérõek lehetnek tájanként, és a kukoricatermesztõ gazda elképzelései, lehetõségei szerint is. A termesztési módszerek visszatükrözték az adott kor, társadalmi berendezkedés által lehetõvé tett tudományos és technikai lehetõségeket is. Ebben a képtárban olyan képeket helyezünk el, amelyek nálunk ma már inkább érdekességnek tûnnek, mintsem általános gyakorlatnak.

Mára nagyot változtak a kukoricatermesztés módszerei. Míg néhány évtizede sokat beszéltünk a minimális (és mégkevesebb) taljmûvelésrõl, a táblára adaptált technológiáról, a táblarészek eltérõ adottságainak megfelelõ mûvelésrõl, megfelelõ eszközök híján nem tudtuk megvalósítani álmainkat. Ma ezek a módszerek a mindennapok gyakoratának részét képezik. Jelentõs az elõrelépés a növényvédelmi és a tápanyag visszapótlás technika területén is.

Magyarországon, nem sok hírt hallottunk még a kukorica labirintusokról, holott az Egyesült Államokban, s Nyugat-Európában egész kultuszuk van. Versenyeket rendeznek, idegenforgalmi látványosság, események színhelyei. Itthon az elsõt 2006-ban, Zsámbékon alkották meg, s a siker arra utal, hogy a jövõben mások is megpróbálják. A Magyar Kukorica Klub figyelemmel kíséri a Labirintusok történépseit.

A kukoricához kapcsolódó kézmûipari, iparmûvészeti, játék és hobbi tevékenység eredményei, megnyilvánulásai. Küldjön be Ön is képeket, leírásokat régi eszközökrõl, munkafolyamatokról, saját, vagy ismerõsei kedvtelésbõl, vagy mások gyönyörködtetésére készített kukorica-tárgyairól.

A MKK Klubnapok sorozqt 2012. év második rendezvénye.

Mindenféle, lehetõleg kommentált, 2009-ben készített képek helyezhetõk ebbe a csoportba.

Unyi Zsolt cikkéhez

2007-ben korábban kezdõdött, és korábban is fejezõdött be a kukoricavetés, mint általában. A talaj a szokásosnál mintegy két héttel elõbb érte el a szükséges hõmérsékletet, de a kiszáradás veszélye is arra sarkallta a gazdákat, hogy mielõbb földbe tegyék a magot. Érdekes lesz figyelemmel kísérni a korábbi vetés hatását a növényfejlõdésre, az érésre, és a betakarítási szemenedvességre.

A FAO 300 (korai) és FAO 400 (középérésû) csoporthoz tartozó kukorica hibridek fejlõdési és érési üteme az ország különbözõ pontjain. .

A két kép azt mutatja, hogy az egyes kukoricafajták jelentõs különbséget mutatnak a kukoricabogár kértételével szembeni érzékenységben.

A kétnaposra szervezett vetés, bemutató és konferencia első napján ragyogőan sütött a nap, így a versenyparcellák vetését semmi nem zavarta. A bemutató vetést ugyan elmosta a másnapi eső, de a gépszemlét és a konferenciát meg tudtuk tartani. (A képek száma gyarapszik a feldolgozás ütemében.)

A PREGA – Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferenciát és Kiállítást 2019. február 19-én és 20-án, a budapesti Aquaworld Hotel Resort-ben rendezi meg az Agroinform.hu együttműködésben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és az Agrármarketing Centrummal.

A két naposra bővült rendezvény programja még soha nem volt ilyen színes és részletes. A konferencián a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozók, a szőlő-és gyümölcstermesztők, a zöldségtermesztők és az állattenyésztők is megtalálják a nekik hasznos információkat a több mint 100 előadás között.

Cégbemutatók helyett a PREGA-n szakmai előadásokat és valós tapasztalatokat hallhat olyan gazdáktól és szakértőktől, akik a gyakorlatban is alkalmazzák a precíziós gazdálkodást. A programot workshopok, gazdálkodói és szakértői kerekasztal-beszélgetések és a precíziós gazdálkodás bevezetése előtt állók számára szakmai tanácsok is színesítik. A kiállítótérben pedig több mint 40 szakmai kiállító mutatja be termékeit és újdonságait.

A kukoricanövény szerveinek és részeinek bemutatása fényképeken.

Én személyesen már a ’70-es évektől kezdtem utazgatni, ha nem is mindig u.n. tanulmányúton vettem részt, hanem dolgozni mentem (Vietnam, különböző európai országok), vagy éppen ösztöndíjasként (Japán, 2 alkalommal). Több ízben láttam el egyúttal csoport-, vagy üzleti tolmácsi feladatot is. Egy 1996-os út különösen nagy hatással volt rám! Ott találkoztam először a GMO-val, a precíziós vetéssel és a terméstérképezéssel – mindegyik még kísérleti stádiumban, kísérleti gépekkel, kísérleti parcellákon. (Szerencsém is volt - az ezredforduló táján én voltam felelős a GMO kukorica hibridek kísérleti vizsgálatáért, s ellenőriztem a hal-etetési kísérleteket – a programnak politikai döntés vetett véget.) Akkor kezdték emlegetni – mint tudományosan igazolt tényt - a globális felmelegedést. Már a Klub megalakulása után szintén részt vettem egy „céges” tanulmányúton (2012-ben), amely megerősítette bennem, hogy a Magyar Kukorica Klub számára is kellene tanulmányutakat szervezni. Ezen az úton több klubtag és Kukorica Termésverseny résztvevő is részt vett. Farmok és kísérleti telepek után meglátogattuk a Farm Progress Show-t Boone (IA)-ban. Szerencsés volt, hogy a program szervezője (Monsanto Hungária Kft.) nagy figyelmet fordított a kapcsolatteremtésre. Így találkoztunk a Kukoricatermesztők Nemzeti Szövetségének (NCGA) elnökével és több tisztviselőjével, de megismerkedtünk Dr. Robb Fraley-vel is, aki időközben a World Food Innovation Award elismerésben is részesült (Világélelmezési Újításokért Elismerés) a genetikai módosítás, mint nemesítési módszer kidolgozásáért és mezőgazdasági alkalmazásáért. Hazatérve – az elnökség hozzájárulásával és támogatásával hozzáfogtam a szervezéshez. Elhatároztam, hogy az általunk szervezett utaknak mindig lesz szakpolitikai, gyakorlati, elméleti és amennyi csak lehet, kulturális része. Az arányok persze mindig változtak, de így látogattuk meg New Yorkban a Metropolitan-t, Franciaországban Monet kertjét (no, meg az Airbus-gyárat) és így jutottunk fel Oroszországban (majdnem) az Elbrusz csúcsára.