Galéria

A drótférgek a pattanóbogarak lárvái. A drótférget a csírázó növény által kibocsátott CO₂ csalogatja a talajban a kukoricaszemekhez, vagy kelõfélben lévõ kukoricanövényekhez. Befúrja magát a magba, vagy a fiatal növénybe. Rendszerint "átfúrja" a tenyészõ csúcsot, ezzel a novény halálát okozva. Egy drótféreg a talajfelszín alatt a CO₂ töménység változását követve halad a sorban és több kukoricanövényt is elpusztíthat. Ezért a négyzetméterenkénti töredékszámban kifejezett fertõzés is indokolhatja a kémiai védekezést. Rendszerint kisebb-nagyobb foltokban jelentketik a kár (lásd: címkép), de átlalános is lehet. Késõbbi fejlettségi állapotban okozott kártétele is lehet súlyos, mely fõként a fertõzöttség mértékétõl függ. Nagyobb fertőzöttség esetén több példány is táplálkozhat egy növénykén. A már kialakult kár elhárítására vagy mérséklésére nincs sok esély, de a sorok mellé behúzott gázosodó talajfertőtlenítő szer csökkentheti a továbbterjedést. (Ilyenkor a növények támasztását is szolgáló, az 5. nóduszból induló) vízszintesen fejlődő fejlődő koronagyökerek nincsenek veszélyben.)

A korai dróféreg kárkép hasonlíthat a mocskospajor vagy csimasz kártételéhez, ezért a kártevő azonosítása a növény körüli kapargatással, károsított növénykék  kiásásával lehetséges.

Minthogy a pattanóbogarak elsősorban virágzó fűféléken folytatnak érési táplálkozást, a tojást a talajra rakják, várható, hogy gabonaféle elővetemény után alakul ki erősebb fertőzés. Ez nem jelenti azt, hogy pl. egyszikű gyomokkal fertőzött elővetemény - csupán a kultúra megnevezése miatt - mentes lehet a kártevőtől. 

Előrejelzése történhet a vetés előtti talajmina vétellel, de eredményesebb a búzacsomós csalogató módszer, vagy az elővetemény aratása után, az árvakelés megjelenését követő tarlóvizsgálat.

Az integrált és egyben környezetbarát védekezés a megfelelő vetésváltással, a kémiai védekezés engedélyezett talajfertőtlenítő szerekkel oldható meg. Ez utóbbi esetben a sorba adagolás olcsóbb, s hatékonységét az biztosítja, hogy a kártevő úgyis odajön, ahol a mag/növény elhelyezkedik.