Galéria

Lezárult a XV. Kukorica Termésverseny ellenőrzési szakasza.  Az ellenőrzéssel betakarított versenyterületek eredményeivel elégedettek lehetünk annak ellenére, hogy az augusztusi-szeptemberi forróság, lefölözte a termések „krémjét”. A versenyátlag az első helyre került, a maximum a 4. helyet érte el a 15. évét megért versenytörténetben. Kiemelésre méltó, hogy az első helyre egy először versenyző (de családon belüli tapasztalattal rendelkező) női versenyző került.

A Kukorica Termésversenyt azért indítottuk útjára, hogy felmérjük a Kárpát-medence kukoricatermesztési lehetőségeit, népszerűsítsük a legsikeresebb technológiákat és hibridekets általában a tudás alapú növénytermesztést.

A Kukorica Termésversenyek ellenőrzése során sok tapasztalatot szereztünk a betakarításkori termésmegállapítással kapcsolatban. Magunk sem hittük volna, hogy a valóshoz közeli termésadat megállapítása nem is olyan egyszerű. Tévedhetnek a műszerek, de még több hibalehetőséget rejt az emberi mulasztás, figyelmetlenség és a hozzáértés hiánya is.

A terméstanúsítással azonban mégsem a mérési módszerek fejlesztése és a mérési pontosság javítása volt az elsődleges cél, hanem az, hogy a gazdákat és forgalmazókat segítsük a boztosabb döntéshozatalban.

A kukorica hazánkban legfontosabb rovarkártevõi a pajorok/csimaszok (cserebogarak lárvái), a drótférgek (pattanóbogár lárvák), a kukoricabogár lárvája, a mocskospajor (vetési bagolypille lárvája), a kukoricabarkó, a földibolhák, a fritlégy, a levéltetvek, a kukoricamoly, a gyapottok bagolypille lárvája, és a kukoricabogár imágója. Számukra kedvezõ körülmények esetén mindegyik önmagában is tetemes kárt okozhat, ezért a kukorica védelme minden évben jelentõs ráfordításokat igényel. A védekezés egyik legfontosabb eleme a helyes növényi sorrend, még akkor is, ha egyesek (pl.: a drótférgek) éppen gabona, vagy kiöregedett lucerna, feltört gyep után jelentenek veszélyt.

A rágcsálók kártétele már a kelés után időszakban megkezdődhet, s az érett kukoricában is jelentős lehet. A felszaporodást segítő száraz évek sorozatát általában kíséri egy-egy nagyobb gradáció megjelenése. A mezei pocok kártételét több Top20 kísérletben is tmegfigyeltünk, de a fattyúhajtások megrágásán, ledöntésén kívül eddig nem tapasztaltunk kárt. Ez a "természetes  fattyazás" - véleményünk szeriint - önmagában nem okozhatott gazdaságilag is mérhető terméskiesést, ha egyáltalán beszélhetünk róla. A kukoricába történő betelepedést valószínűleg a szomjúság váltja ki. A júliusban és augusztusban még zöld kukoricaállományok zsengébb részeinek nem is annyira elfogyasztására, mint inkább csak összerágására szorítkozik a pocok tevékenysége.  Eddigi megfigyeléseink szerint a kukoircaszárat nem rágja meg a pocok, s később, a már érő állományban a csövekre sem ment fel, mint ahogy azt többen jósolták. Hörcsög esetében zöldkárt és az érő kukoricában okozott kárt egyaránt tapasztaltunk. A lakott lyukak körül a zöld állományt a hörcsög lelegelte, míg az érett kukoricát elhordta. Meg kell említeni a meei nyulat is, mint potenciális kértevőt, jóllehet az általa okozott kárt a vadkárok közé sorolják - nyilván valóan felelősségi okokból. Kártétele kölönösen físérletekben lehet érzékeny. ahol minden növénynek szerepe van.

Élettani betegségek, elváltozások, ember által okozott károk.

A kukoricát számos gomba, baktérium és vírusbetegség támadja meg. A képcsoport szántóföldjeinken és kertjeinkben elõforduló gombabetegségek jelentõségének bemutatásához, felismerésének megkönnyítéséhez járul hozzá. A képekhez fûzött kommentárok, hely és idõpont megjelölés növelik a szakmai értéket, a szerzõ megjelölése hitelessé teszi õket.

A "hasznos" és "káros" besorolás kizárólag az ember gazdasági és akár a gazdaságinál is szélesebbkörűen értelmezhető önző megítélését tükrözi. Az érintett szervezetek nem tudnak erről és nem is tehetnek róla. Mint az élet bármely területén, ha a kukoricatáblában "hasznos" szervezettel találkozunk, jogosan feltételezhetjük, hogy a "káros" szervezet is jelen van a közelben. Mondjunk rá példát: lépten-nyomon katicabogarakba, fátyolkákba ütközünk. Nem kell sokat kutatni, hogy megtaláljuk a káros" szervezetet", a levéltetűt. Ha nagy seregélyrajok le-lecsapva köröznek a kukoricatábla felett, szinte biztosak lehetünk benne, hogy bőséges a kukoricabogár "áldás" a táblában. Persze vannak bonyolultabb esetek is. Nézzük: A nyúl legel a kelő kukoricában. Meglátja a róka, mindjárt jön hasznot hajtani, azaz megsemmisíteni a kukoricát fenyegető ellenséget. Ezt teszi, annak ellenére, hogy nem gondolja át a kukorica és a gazda kapcsolatát, s nem mintha szeretné a gazdát. Amit tesz, csupán azért teszi, mert szereti a nyúlhúst. A diemma az, hogy ki kinek az ellensége akkor, ha megjelenik a hadszíntéren a gazda, kezében a puskával? Ha a gazda előbb ér oda, mint a róka,  akkor a nyulat lövi le, hiszen a nyúl kárt okozott a gadasági növényben.  Úgy jár el tehát, ahogy a róka járt volna el. (Mellesleg ő is szereti a nyúlhúst.) Ha a róka érkezik előbb, akkor a vadász a rókát lövi le, mert a róka az ő tulajdonát képező apróvad apasztásában akar versenyezni vele - ez pedig nem megengedett! (Ekkor a rókaprém értéke már nem játsztik szerepet, mert hullik a szőre.) Vagy itt van a ragadós muhar esete. Mindenáron ki akarjuk irtani, holott egy kiváló rovarcsapda, teljesen akaratán kívül! "Ragadóssága" a magok terjesztését szolgálja, de vigyázatlan rovarok - legyek, s a képek tanúsága szerint a kukoricabogár is - fennakadnak benne. Feltételezem, hogy a kukoricabogarak táplálkozási szándékkal keresik fel, s a muhar esetleg csalogató illatot is áraszt. Nem valószínű, hogy csak ezért ragadós muhart vetünk a kukorica közé, de nem elképzelhetetlen, hogy egy ötletes fejlesztés révén az illatanyagot és a ragadósságot más módon felhasználjuk a kukoricabogár népesség csökkentésére.

Augusztus 24-én "Mekkora lesz a termés" címmel nyílt bejárást tartottunk a Ki mint vet... Vetőnapi parcellákon. Nem csak látványossági elem volt, de tanulságul is szolgált a vetésidő/vetésmélység bemutató, ahol a parcellák elejét kimosott gyökerű kukoricanövények "díszítették". Azonnal, s szembeötlően igaznak látszott, miért mondják a nagy termés eléréséhez érők, hogy minden növénynek egészségesnek, s a hibridre jellemző termőképesség kifejtésre alkalmasnak kell lennie. A hátrányt szenvedett, károsult, vagy csökkent képességű növények gyökere kisebb volt, ugyanakkor elmaradt az általuk kifejlesztett cső mérete is. Az itt előkészített mintákban előforduló 1-2 kisebb cső gyengébb magvigorból eredhet (a későb kelő mag számára már erős versenyt jelentenek a korábban indulók), vagy az említett drótféreg fertőzés kovetkezménye. A csövek általában típusosak (csőtípus:  "determinált", ami azt jelenti, hogy a hibrid esetleg nem tud minden lehetőséget kihasználni, amit a tápanyag ellátottság és az ökológiai körülmények fekínáltak. Ez hasonló vagy hosszabb tenyészidejű, hasonló stressz és betegség-ellenállóságú hibrid mellévetésével lenne ellenőrizhető). A csövek és a vegetatív részek általában egészségesek.

A képeket Prág Ferenc készítette.

Mikó Liane és Mikó Ferenc nagy termésről tanúskodó képeket
küldtek egy kukoricatáblájukról.

Az elmúlt aratási időszakban repcében és hibridbúzában
végeztük fajtasorok terméstanúsítását

A vetés elmaradt, de a konferencia nagyon sikeres volt. A vetőgépek képviselői úgy döntöttek, hogy mihelyt ismét alkalmas lesz a talaj vetésre, visszajönnek és elvetik a parcellákat. Fontosnak tartják, hogy az eredeti terv megvalósuljon, s legyen 8, egymás mellett elvetett parcella, amelyet különböző vetőgépek vetettek el.

A képeket dr. Szieberth Dénes (IMG..) és Czifra Lajos (_CZ..) készítették.

„a képeket Prág Ferenc készítette”

Gyom, gyapottok bagolylepke hernyó, kukoricamoly hernyó.
Nincs mentes tő. Mind a kukorica moly, mind a gyapottok bagolylepke fertőzés
olyan szintű, hogy a tövek szinte kivétel nélkül, a csövek nagy része
fertőzött. Ez utóbbiak mindkettővel. Hogy a gazdasági kár mekkora? Kiderül,
hiszen a másodlagos gombafertőzöttség is jelen van, de a kártételnek sincs
még vége. A súlyos szárfertőzöttség, a törés lehetőségét előrevetíti.
Gyakori, hogy az amúgy is gyenge csőkocsányt a kukoricamoly hernyója
megrágta, érintésre lehull. A megrágott szemek nagy része hátul és nem a
tartályon keresztül távozik a kombájnból. Feltételezhető, hogy ezek a "tört"
szemek már eleve fertőzöttek, tehát az sem biztos, hogy haszon, ha
bekerülnek a terménnyel a raktárba.

A kukricatermesztési módszerek eltérõek lehetnek tájanként, és a kukoricatermesztõ gazda elképzelései, lehetõségei szerint is. A termesztési módszerek visszatükrözték az adott kor, társadalmi berendezkedés által lehetõvé tett tudományos és technikai lehetõségeket is. Ebben a képtárban olyan képeket helyezünk el, amelyek nálunk ma már inkább érdekességnek tûnnek, mintsem általános gyakorlatnak.

Mára nagyot változtak a kukoricatermesztés módszerei. Míg néhány évtizede sokat beszéltünk a minimális (és mégkevesebb) taljmûvelésrõl, a táblára adaptált technológiáról, a táblarészek eltérõ adottságainak megfelelõ mûvelésrõl, megfelelõ eszközök híján nem tudtuk megvalósítani álmainkat. Ma ezek a módszerek a mindennapok gyakoratának részét képezik. Jelentõs az elõrelépés a növényvédelmi és a tápanyag visszapótlás technika területén is.

Magyarországon, nem sok hírt hallottunk még a kukorica labirintusokról, holott az Egyesült Államokban, s Nyugat-Európában egész kultuszuk van. Versenyeket rendeznek, idegenforgalmi látványosság, események színhelyei. Itthon az elsõt 2006-ban, Zsámbékon alkották meg, s a siker arra utal, hogy a jövõben mások is megpróbálják. A Magyar Kukorica Klub figyelemmel kíséri a Labirintusok történépseit.

A kukoricához kapcsolódó kézmûipari, iparmûvészeti, játék és hobbi tevékenység eredményei, megnyilvánulásai. Küldjön be Ön is képeket, leírásokat régi eszközökrõl, munkafolyamatokról, saját, vagy ismerõsei kedvtelésbõl, vagy mások gyönyörködtetésére készített kukorica-tárgyairól.

A MKK Klubnapok sorozqt 2012. év második rendezvénye.

Mindenféle, lehetõleg kommentált, 2009-ben készített képek helyezhetõk ebbe a csoportba.

Unyi Zsolt cikkéhez

2007-ben korábban kezdõdött, és korábban is fejezõdött be a kukoricavetés, mint általában. A talaj a szokásosnál mintegy két héttel elõbb érte el a szükséges hõmérsékletet, de a kiszáradás veszélye is arra sarkallta a gazdákat, hogy mielõbb földbe tegyék a magot. Érdekes lesz figyelemmel kísérni a korábbi vetés hatását a növényfejlõdésre, az érésre, és a betakarítási szemenedvességre.

A FAO 300 (korai) és FAO 400 (középérésû) csoporthoz tartozó kukorica hibridek fejlõdési és érési üteme az ország különbözõ pontjain. .

A két kép azt mutatja, hogy az egyes kukoricafajták jelentõs különbséget mutatnak a kukoricabogár kértételével szembeni érzékenységben.

A kétnaposra szervezett vetés, bemutató és konferencia első napján ragyogőan sütött a nap, így a versenyparcellák vetését semmi nem zavarta. A bemutató vetést ugyan elmosta a másnapi eső, de a gépszemlét és a konferenciát meg tudtuk tartani. (A képek száma gyarapszik a feldolgozás ütemében.)

A PREGA – Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferenciát és Kiállítást 2019. február 19-én és 20-án, a budapesti Aquaworld Hotel Resort-ben rendezi meg az Agroinform.hu együttműködésben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és az Agrármarketing Centrummal.

A két naposra bővült rendezvény programja még soha nem volt ilyen színes és részletes. A konferencián a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozók, a szőlő-és gyümölcstermesztők, a zöldségtermesztők és az állattenyésztők is megtalálják a nekik hasznos információkat a több mint 100 előadás között.

Cégbemutatók helyett a PREGA-n szakmai előadásokat és valós tapasztalatokat hallhat olyan gazdáktól és szakértőktől, akik a gyakorlatban is alkalmazzák a precíziós gazdálkodást. A programot workshopok, gazdálkodói és szakértői kerekasztal-beszélgetések és a precíziós gazdálkodás bevezetése előtt állók számára szakmai tanácsok is színesítik. A kiállítótérben pedig több mint 40 szakmai kiállító mutatja be termékeit és újdonságait.

A kukoricanövény szerveinek és részeinek bemutatása fényképeken.

Én személyesen már a ’70-es évektől kezdtem utazgatni, ha nem is mindig u.n. tanulmányúton vettem részt, hanem dolgozni mentem (Vietnam, különböző európai országok), vagy éppen ösztöndíjasként (Japán, 2 alkalommal). Több ízben láttam el egyúttal csoport-, vagy üzleti tolmácsi feladatot is. Egy 1996-os út különösen nagy hatással volt rám! Ott találkoztam először a GMO-val, a precíziós vetéssel és a terméstérképezéssel – mindegyik még kísérleti stádiumban, kísérleti gépekkel, kísérleti parcellákon. (Szerencsém is volt - az ezredforduló táján én voltam felelős a GMO kukorica hibridek kísérleti vizsgálatáért, s ellenőriztem a hal-etetési kísérleteket – a programnak politikai döntés vetett véget.) Akkor kezdték emlegetni – mint tudományosan igazolt tényt - a globális felmelegedést. Már a Klub megalakulása után szintén részt vettem egy „céges” tanulmányúton (2012-ben), amely megerősítette bennem, hogy a Magyar Kukorica Klub számára is kellene tanulmányutakat szervezni. Ezen az úton több klubtag és Kukorica Termésverseny résztvevő is részt vett. Farmok és kísérleti telepek után meglátogattuk a Farm Progress Show-t Boone (IA)-ban. Szerencsés volt, hogy a program szervezője (Monsanto Hungária Kft.) nagy figyelmet fordított a kapcsolatteremtésre. Így találkoztunk a Kukoricatermesztők Nemzeti Szövetségének (NCGA) elnökével és több tisztviselőjével, de megismerkedtünk Dr. Robb Fraley-vel is, aki időközben a World Food Innovation Award elismerésben is részesült (Világélelmezési Újításokért Elismerés) a genetikai módosítás, mint nemesítési módszer kidolgozásáért és mezőgazdasági alkalmazásáért. Hazatérve – az elnökség hozzájárulásával és támogatásával hozzáfogtam a szervezéshez. Elhatároztam, hogy az általunk szervezett utaknak mindig lesz szakpolitikai, gyakorlati, elméleti és amennyi csak lehet, kulturális része. Az arányok persze mindig változtak, de így látogattuk meg New Yorkban a Metropolitan-t, Franciaországban Monet kertjét (no, meg az Airbus-gyárat) és így jutottunk fel Oroszországban (majdnem) az Elbrusz csúcsára.