Időkép

Fórum témák

Stresszjelenségek a kukoricacsövön

Közismert, hogy a kukoricacső hiányos csővég-termékenyüléssel (pollenhiány, aborció), vagy teljesen nem tisztázott egyéb torzulásokkal (pl: cipzár-cső) reagál a stresszhelyzetekre. A tipikus srtessz-faktorok a szárazság és hő, de egyes esetekben vissza lehet vezetni a hiányos berakodást és torzulásokat a gyomirtószerek fitotoxikusságára, vagy a túlzott sókoncentrációra is.

Hozzászolás

Smart Farming

Új fogalmak, elképzelések, elnevezések, nevek, módszerek, eszközök és lehetőségek özöne ért el bennünket. Mindez a "Fenntarthatóság", a "9 milliárd ember táplálása, "A művelt föld termőképességének megőrzése", a "Globális felmelegedés ütemének mérséklése", a "Környezet védelme", az "Egészséges élelmiszer termelés" és nem utolsó sorban a "Jövedelmezőség" jegyében. Úgy tűnik, egy szövevényes hálót dob ránk a tudományos és technológiai fejlődés,amelyből nincs menekvés. Ha jól átgondoljuk, eddig is hálókban éltünk (a társadalom, a politika, és az ideológiák hálójában), de mindig volt egy olyan érzésünk, hogy amiben élünk az a magunké. vagy, ha nem, van legalább halvány remény a menekvésre. Saját (egyéni, családi, kisebb nagyobb közösségi) fennmaradásunk biztosítására, igényeink kielégítésére eddig is a feltételek, játékszabályok megismerése, a kölcsönös egymásra hatás és az alkalmazkodás jelentették az eredményre vezető stratégiát. A közösségekre eddig is azért volt szükség, hogy sorsunknak azt a részét, amit egyénileg nem tudunk megoldani, szuverenitásunk részleges feladásával rábízzuk.


Úgy tűnik, a Smart Farming, az "Okos Gazdálkodás" szétfeszíti az eddigi kereteket. A közösség, amely eddig az egyének számára is nagyjából ismert határokkal rendelkezett, s ismerhettük más közösségekhez való viszonyulását, most feloldódik az emberiség közös tudásának és kapcsolatrendszerének ködében.


Ha gyakorlatiasan gondolkodunk, mindez kézzelfoghatóvá is válik. Ha a háttérre gondolunk, tudjuk, hogy internet, GPS, RTK. ISOBUS, drón, szenzor, szatellit, kezünkben tablet, smart phone, abban Appok, és a világgal tartható kapcsolat, információ, körülöttünk gépek, automatikák, robotok, amelyek megvalósítják - kukoricává. búzává, napraforgóvá változtatják - a vibráló, mindent betöltő elektromágneses teret.

Azt hiszem, érdemes erről is beszélni, nem megfeledkezve arról sem, hogy mindenhez hozzáadhatjuk a magunk tudását létrehozott alkotásait, hogy mindenki épülhessen belőle, s mint új eredménynek magunk is részesei lehessünk.

Hozzászolás

Kukoricahibridek gombafertőzés-ellenállósága

A Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft kutatója, Dr Mesterházy Ákos három éves vizsgálatsorozat után kiértékelt a Magyar Kukorica Klub által vizsgálati céllal beküldött mintákból termesztett hibridekre vonatkozó eredményeket.
A fertőzésre két, nemzetközileg is elfogadott módszert hasonlítottak össze (bibecsatornás és csőközepi fogvájós). A vizsgálatok rámutattak, hogy a fogvájós módszer megbízhatóbban betegítette meg a növényeket, ezért a további kutatásokban ezt használják.
A természetes és mesterséges fertőződés közötti megbízható összefüggés alapot szolgáltat arra, hogy a hibridek genetikai ellenálló képességét ezzel a módszerrel vizsgálják és erre vonatkozó véleményt adjanak. Az adatok segíthetik a termesztőket, hogy jobban eladható árut állítsanak elő, a felhasználókat (állattenyésztőket, takarmány és etanol gyártókat, malmokat), hogy biztonságosabb alapanyaghoz jussanak, s a nemesítőket, hogy olyan hibrideket bocsássanak ki köztermesztés céljára, amelyekben a fertőződés veszélye eleve kisebb.

Hozzászolás

Economical value of corn hybrids

Hozzászolás

Az integrált termesztésről

A mellékelt elősadás vázlatban osszefoglaltam, amit a legszükségesebbnek tartok erről a témáról, és persze azt, amit az integrált termesztésről tudok. Sokan foglalkoznak ezzel a kérdéssel, de azt hoszem, olyan átfogó és bonyolult téma, hogy eleget egy munkába nem nagyon lehet belesűríteni. Valószínűleg azért sem, mert a tudomány, a technika és maga a társadalm is folyamatosan fejlődik, a természeti környezet változik, s ezek a változások folyamatos alkalmazkodást igényelnek. Közös erővel bizonyára ki lehetne egészíteni sok olyan vonatkozással, aminek az említése sem kerülhetett be egy aránylag rövid -általában 30 perces - megszólalás kereteibe, mégis fontos lehet a téma szempontjából.

Hozzászolás

Top20 kíséreltek lényege, haszna és fenntarthatósága

A Top20 kísérletek a magyarországi termesztésben leginkább elterjedt, legtöbbet reklámozott és fajtakyísérleti eredményeik alapján legígéretesebbnek mutatkozó hibrideket vizsgálja. A vizsgálati eredmények bemutatják a hibridek termésteljesítményét és fontosabb gazdasági, technológiai tulajdonságait, A Top20 kísérletekben szereplő fajtákra - talán a világon is egyedül álló módon - kiszámítják és bemutatják a relatív gazdasági mutatókat is, sőt, egy bárki által kezelhető, a saját igényeknek megfelelően beállítható Excel munkafüzet is rendelkezésre áll a jobb tájékozódásra.

Kétségtelen, hogy a Top20 - és nyilván valóan a hasonló színvonalú információkat előállító kísérleteké is - haszna közvetlenül is lemérhető a gazdálkodásban.
A kísérleti rendszer - és szintén nem csak a Top20-é - egyik hátránya az, hogy a finanszírozásuk, és ezzel a kísérleti szempontok egy része, többek között a kiválasztott hibridek körének meghatározása - nem a hibrideket termesztő gazdák kezében van, hanem döntően a nemesítő cégekében, hazai képviseleteikében. E tekintetben nem az a gond, hogy a nemesítő cégek dönthetnek afelől, hogy mely hibrideket szeretnék bemutatni a kísérletekben, hanem az, hogy a Top20 Bizottságnak a szűk pénzügyi keretek miatt nincs elegendően széles döntési szabadsága minden olyan hibridet beállítani, amelyeket viszont a gazdák szeretnének ott látni.
A fenntarthatóságnak két elengedhetetlen pillére van: megfelelés az igényeknek és a pénzügyi fenntarthatóság.



Felméréseink azt mutatják, hogy az eredmények iránti igény létezik, a gazdák használják azokat a döntéseikhez. A ProZea Alap működése viszont arra utal, hogy nem elég erős a szándék a gazdasági, főleg pénzügyi résztvállalásban.



A jövőben ebben az irányban fejtünk ki kampányt, hogy meggyőzzük a gazdák lehetőleg minél szélesebb körét a Top20 kísérletek folytatásában és fenntartásában való részvételről.


A fórum hozzászólóitól azt várjuk, fejtsék ki a véleményüket a Top20 kísérletek hasznosságáról általában, mondjanak meggyőzési érveket, amelyek segítik ilyen irányú munkánkat és segítsenek behatárolni azt a kört, ahol várhatóan a legeredményesebbek lehetünk.

Hozzászolás

A kukoricacsõ állati kártevõi, és védekezés

Évrõl évre tapasztalható, hogy a kukoricacsövön, annak különbözõ fejlõdési fázisaiban kártevõk jelennek meg. A kártétel részben a már fejlõdõ vagy kifejlett szemek részleges vagy teljes elfogyasztása révén közvetlenül jelenik meg, vagy közvetve, termékenyülési hiányosság, betegségek kiváltása, stb. formában. Eddig nem születettek arra vonatkozó részletes felmérések, hogy mekkora is lehet az így bekövetkezett kár országosan, üzemi vagy tábla szinten, s az egyes kártevõk elleni védekezési lehetõségek sincsenek minden területen kellõen kidolgozva. Arról sincs pontos képünk, hogy a gazdák mekkora figyelmet fordítanak a kukorica védelmére a generatív fázisban, s kapnak-e erre vonatkozó rendszeres elõrejelzéseket, tanácsokat. A fórum célja az, hogy rávilágítson az állati kártevõk tényleges gazdasági károkozásának mértékére, tudatosítsa a rendszeres megfigyelés szükségességét, mutassa be a védekezési lehetõségeket, adjon választ azok alkalmasságára és gazdaságosságára.

Hozzászolás

Felvetõdõ kérdések a Kukorica Termésversenyrõl

Önmagában a tény, hogy kérdések merülnek fel a Kukorica Termésversennyel kapcsolatban, a növekvõ ismertséget jelenti. Természetesnek tartjuk, hogy igény van egy-egy kérdés megvitatására, hiszen a nézõpontok, az új szakmai és piaci jelenség szükségességének és hatásainak megítélése, a velük kapcsolatos információ mélysége változó. Úgy gondoltuk, érdemes az eddig felmerült gyakoribb és súlypontosabb kérdéseket sorra venni s megválaszolni annak érdekében, hogy a Termésversennyel kapcsolatos hiteles ismeretek terjedjenek, s a kevésbé megalapozottak háttérbe szoruljanak. Néhány felvetés: Hogyan lehetne bővíteni a versenyzők körét? Elértük, amit el lehetett érni Magyarországon? Érdemes további energiát fektetni a határon túli bővítésre? Elfogadottak a díjak, vagy váltsunk más jellegűre? Hogyan lehetne emelni a rekordokat? Reális célkitűzés a 21 tonna hektáronként?

Hozzászolás

A kukoricafajták gazdasági értékelése

Beérni látszik egy számítási módszer, amely a hibridkukoricák relatív gazdasági értékét mutatja be (a Hasznos iratok rovatban megtalálható mind 2010.-re, mind 2011.-re vonatkozóan). A módszer elõnye, hogy összehasonlítható alapokon (Top20 fajtakísérleti eredmények) nyugszik, figyelembe veszi az aktuális árakat és költségeket. A mellékelt Útmutató ugyan ad javaslatot a használatra, de mindenre nem volt mód kitérni. Közhellyé vált már a régi indiai mondás, mely szerint "nics királyi út" azaz a tanulnivalót mindenkinek magának kell elsajátítani, de most is aktuális! Az a javaslatunk, hogy közösen tanuljuk meg használatát!

Hozzászolás

Növénytáplálás, mûtrágyázás, talajerõ gazdálkodás

Mint mindig, a kérdésnek most is éppen aktualitása van. Úgy gondoljuk, hasznos lehetne egy széleskörû beszélgetést folytatni a címben is feltüntetett kérdésrõl. A témával kapcsolatos beküldött cikkeket is örömmel fogadjuk és helyet biztosítunk nekik mind a Fórumban, mind a Szakkönyvtárban.

Hozzászolás

Kukoricatermesztés szárazságban

Az agrometeorológiai mérések szerint a magyarországi talajok felsõ, 0-100 cm-es rétege általában 60-80%-ban telített nedvességgel. Ez azt jelenti, hogy talajaink nem rendelkeznek tartalék nedvességgel. A januári és februári jó idõt sokan kihasználták és elsimítóztak, vagy sekélyen elmunkálták a szántásokat. Van-e más tennivaló arra az esetre, ha tovább marad a szárazság, és a kukoricának ismét szenvednie kell az aszálytól? (Tudjuk, hogy 2000, 2001, 2002 és 2003 az utóbbi ötven év legszárazabb tenyészidõszakkal "megáldott" klimatikus évei voltak. Ez lesz az ötödik ilyen, ebben az évezredben?) Van a fajtának, mûtrágyának, vetésidõnek, és még más agrotechnikai intézkedéseknek is szerepe a szárazság hatásainak enyhítésében? Vannak a szárazságnak olyan kihatásai, amelyek más területrõl is elõsegítik a támadást? (Gyomosodás,betegségek, kórokozók, kártevõk) Össze lehet adni a tudást, hogy a végeredmény a vártnál kisebb kiesés legyen? Errõl szól ez a Vitatéma!

Hozzászolás

Talajerõgazdálkodás

A kukorica hatása a szántóinkon folytatott talajerõ gazdálkodásra meghatározó. A kukorica alá felhasznált trágyaanyagok közvetlenül is hatással vannak a gazdálkodás eredményességére. A kukorica nagy aránya a vetésszerkezetben kihat mind a többi ágazatra, mind a talaj termõerejének fenntartására. Ebben a rovatunkban várjuk a kukorica és a talajerõ gazdálkodással kapcsolatos véleményeket, egyéni ajánlásokat. Itt adunk helyt az általános jellegû szaktanácsadásnak is. A rovatot Dr Horváth József (lásd a Linkek rovatban is) figyelemmel kíséri és a hozzá intézett kérésekre/kérdésekre válaszol.

Hozzászolás

A kukoricaszár hasznosítási lehetõségei

A szemes kukorica betakarítása után a szremtermést megközelítõ tömegû biomassza marad hátra a termõtáblán. Attól függõen, hogy milyen jövõ vár rá, ítéljük mellékterméknek, energiaforrásnak, hulladéknak. A tarlón maradt növényi maradványok, jóllehet számos kedvezõ, a gazdasági életben hasznosítható tulajdonsággal rendelkeznek, a hasznosítást sok körülmény és kedvezõtlenül ható tényezõ befolyásolja. A kérdés megvitatásával a Fórum a kukoricaszár hasznosítás egy, a mainál tudatosabb, színvonalasabb kultúrájának kialakulásához járul hozzá. Moderátor: Fábián Csaba PHD hallgató, BME, Budapest. Cikk a Szakkönyvtárban!

Hozzászolás
  • Syngenta Kft
  • Mezőmag Agrárház Kft
  • Axial Kft
  • Euralis Vetőmag Kft
  • Jó Gazda Program®
  • BASF Gyomvadász
  • DEKALB
  • DEKALB
  • Basf Jumbo Extra
  • Basf Ordax Super
  • Timac Agro
  • SGS Hungária Kft.
  • Yara Hungária Kft.
  • RAGT Vetőmag Kft.
  • Agro Napló