Ágostonpuszta, 2008. augusztus 22.

Vissza

Az elmúlt 2 hét forró és csapadékszegény idõjárása nyomot hagyott a kukoricán. Fejér megyében Magyarország egyik legfontosabb kukoticatermesztõ övezetében nagyot ...

változott a határ képe. A kukoricatáblák sárgulni kezdtek. A korai FAO300-asok érésnek indultak, a késõbb érõ fajtákon erõteljes felszáradás - a hõség és szárazság elleni védekezés egyik jele - tapasztalható. Különösen szembetûnõ az erodált löszfoltokon, a hiányosan táplált táblákon, s kukorica elõvetemények után a gyors változás. Várható, hogy a még ki nem telt szemû (a tejvonal nem érte el a csúcsi részt, nem alakult ki a fekete réteg) kukoricatáblákon jelentõs lehet a terméskiesés. Tapasztalatszerzés céljából megtekintettem ágostonpusztai (Enyingi Agrár ZRt) fajtasorunkat. A cukorrépa elõveteményû, tápanyagban, jól ellátott területen elvetett kukoricahibridek a rájuk jellemzõ, ilyekor megszokott különbségeket mutatták. Kényszerû felszáradás, vagy sokkos érés tüneteit egy fajta sem mutatta, holott a természetes érés során a legérettebbek szemnedvessége már jóvl 30% alatt (akár 25% is) lehetett. Jellemzõ volt a szinte egyenletesen eloszló gyapottok bagolyepke és kukoricamoly fertõzöttség. Elkezdõdött a molyos tövek törése, jelenleg fajtáktól függõen, a tövek 2-5%-a tört meg a csõ alatt. A csövet nagyon magasan (170-190 cm) hozó hibridek esetében gyakori, hogy a csõ a földön hever. A képeket magam készítettem egy Sony kézi videofelvevõvel. Nem sikerültek valalmi jól. A napszakot sem jól választottam meg, s a képek élessége sem kielégítõ. Mihelyt módom lesz rá, újakat készítek. dr Szieberth Dénes

Vissza

Hozzászólások

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!