Taktaharkány és Hajdúböszörmény

Vissza

Nem volt kellemetlen az út sem és a nap sem. Sem zsúfoltság, sem tőlem független gátló tényezők nem akadályoztak a haladásban. A tervezett érkezési időket két tényező módosította: Taktaharkány felé a miskolci letérőnél tévedtem, ...

Nem volt kellemetlen az út sem és a nap sem. Sem zsúfoltság, sem tőlem független gátló tényezők nem akadályoztak a haladásban. A tervezett érkezési időket két tényező módosította: Taktaharkány felé a miskolci letérőnél tévedtem, a taktaharkányi kísérlet után én döntöttem, hogy inkább Tokaj érintésével közelítem meg a hajdúboszormányit. Így közelebbről láthattam a már hátam mögött lévő Mátra után a Bükköt és a Zempléni hegyvidéket, de többet élvezhettem volna a mezőgazdasági tájból is, ha látványa élvezetes lett volna. Mindenesetre informatív volt! Különösen az Újfehértó és Hajdúböszörmény közötti leépült sokadrendű, valamikori „kövesút” és az ápolatlan, rossz földutak mentén tengődő senyvedő növényzet és „vízmegőrzés” címen ápolatlanul hagyott tarlók. Csodálkozom - és már évtizedek óta -, hogy a már lassan 40 éve a mezőgazdaságot uraló újgazdák inkább döcögnek, kerék- és tengelytörő vasbeton törmelékkel és sittel töltögetik a kátyúkat. Teszik ezt ahelyett, hogy grédert járatnának, vagy némi összhangra jutva a kérdésben, kijárták volna (ha már a mindenkori mezőgazdasági kormányzatnak eddig még nem jutott eszébe), az utak rendbetételét hazai, és ne adj isten, „hazahozott” úniós forrásokból!

Taktaharkány:

Ami azonnal feltűnt kívülről, hogy talán nem is lesz olyan rossz a termés!
Az első kellemetlenség mindjárt a talajállapot megtapasztalása során ért, amikor -a helyi szokások szerint „gyúrással” előkészített széles, 30 cm mély repedéseken bukdácsolva kellett kilépnem a 160 métert a Top20 kísérletek kezdőparcellájáig. Nehezítette a járást, hogy szinte csúszós volt a talajfelszínt ellepő vastag porréteg miatt.
A gyomirtás sikeres volt, azonban a rovarkártétel tünet jelentős fertőzőttségre utalt.
Az állományon belülről már módosult a kép! Kifejezetten rossz termést mutatott. A csenevész, csőnek nem mindenütt nevezhető termésképleteket alig tartja a csőkocsány, érintésre hullanak. Sok a már eleve a meddő és meddővé vált tő. Szinte minden csövön, már ahol annak lehet nevezni, rovarkártétel tapasztalható, többnyire gombafertőzéssel párosulva. Számos csövön a F. verticillioides-re és Aspergillus flavus-ra már a Nigrospóra is rátelepedett. A rovarrágások nyomán fellépett gombafertőzés arra utal, hogy a virágzás táján mégiscsak lehetett valamiféle csapadék, amely segített a tünetek kialakulásában!

Hajdúböszörmény:

Még az „átkosban” épült, mára a gondviselésnek köszönhetően a többihez hasonlóan veszélyesre silányodott hosszú üzemi betonút az Suzukit időnként feldobta. Engem is, csak másként! A földutak itt is a többiek sorsát osztják, de legalább nem veszélyesek. Az esőhiány nem akadályozta meg a kezelőt legalább egy felszínápolási munka elmulasztásában – nyilván esztétikai okokból gondosan őrzi az őszi betakarítás elmélyült nyomait.
A Top20 kísérlet kultúrállapota – a gyomirtás sikeressége szempontjából a többihez hasonlóan jó volt. A „csövek” a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke hernyótól, ha nem is voltak mentesek, a kártétel enyhébbnek tűnt.
A termés Hajdúböszörményben is hasonló lesz a többi aszály által megviselt állományhoz. A termékenyülést és csőalakulást ráfoghatnánk a hibridek eltérő érzékenységére, de inkább „hőkupola”-hatást kellene mondani. Aszerint változnak a tünetek, hogy a kritikus időszakban az adott hibrid éppen hol tartott a pollenképzéssel, ill. a bibekitolással.
Hajdúböszörmény – egyelőre – ahol szártörés tapasztalható. Kérdés, hogy a jelenség eszkalálódik-e, másutt is megjelenik (az aszálytünetek között közönséges jelenség), vagí fajtabélyegként is értékelhető lesz-e?

A tapasztalatok közös értékelése lehet annak hangsúlyozása, hogy nem csak a vegyes fajtahasználat, hanem a rokonsági fokok szerinti különbözőség is fontos szempont a vetőmag vásárlás során! A hibridek genetikai hátterében – sok és sokéves tapasztalatra alapozva mondhatjuk-, hogy meglehetősen nagy a homogenitás foka a nemesítő házakon belül.

 

Letölthető fájlok

• Taktaharkány és Hajdúböszörmény

Vissza

Hozzászólások

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!